- Elsőnek, mit érdemes rólad tudni?
Rólam nem sok mindent lehet tudni, átlagos gimnazista tizenéves vagyok, aki minden szabadidejét az írással, blogolással tölti, és rajong a tragédiákért, a görög mitológiáért és a Harry Potterért.
- Nem lehet nem észrevenni, hogy szereted Helena Bonham Cartert. Honnan jött ez a rajongás?
Nos, igen, nálam nagyobb HBC fan ritkán akad, ez pedig teljes mértékben a Harry Potter filmsorozatnak köszönhető. Ha abban még annó 2011-ben nem fedezem fel a Helena által nyújtott mesteri alakítást, és kifejezetten lehetőségdús jellemet, talán még most is a Disney sorozatokon agyalnék /bocsi a fanoktól/.
- Miért kezdtél el blogolni? Mennyi időd megy rá a történet írásra?
Az írás és a blogolás két külön világ volt számomra mindigis, ugyanis írni 7 évesen kezdtem, egy tündérmese kisregényt tele szóismétléssel és helyesírási hibákkal. Régi szép idők... Mivel papírra írok, aztán másolok át részeket wordbe, ezért be szoktam osztani: minden nap 2 oldal papírra, ez olyan 1 óra, és egy egész délutánom is rámegy a wordözésre, és a közbeni lektorálásra.
- Sok mindenkinél tapasztaltam, hogy az író is jelen van a történetben, mint harmadik személy, vagy mit maga a főszereplő. Te melyik példához tartozol?
Azért ír a legtöbb ember E/1-ben, mert így a történetük úgy fest, mint egy napló tele a saját érzéseikkel. Na, ezért is nem szeretem annyira Mintha másokra akarnák tukmálni a saját érzéseiket, és nem hagyják rendesen kibontakozni az olvasót. Ezen felül persze biztos rengeteg jól megírt E/1 van, nem mondom, hogy nem, de én eddig ezt tapasztaltam, ízlés kérdése. Én azért maradtam az E/3-nál, mert a való életben sem könnyű beszélni az érzéseimről. Olybá fest ez nekem, mintha kiszolgáltatottá válnék mások számára azáltal, hogy fűvel-fával megosztom minden gondolatom. Sokat gondolkoztam, hogy ki is lehetnék a történetből, mert se külsőre nem hasonlítok Bellatrixre, és lelkileg sem vagyok olyan bátor, hogy fittyet hányva a következményekre balhéba keveredjek akár minden nap is, ha kell. Én mindig meghúzódom, és kerülöm a feltűnést, de érzelmileg talán mégis Bella felé húz a szívem, ha jobban belegondolok, mert ha eltekintünk a különbségektől, ugyanazok a vágyaink.
- Van e esetleg valaki, akinek címzed/ címezted ezt a történetet? Ha igen, mit lehet róla tudni?
A Hős a sötétbent nem konkrét személynek, hanem személyeknek szántam. Az volt a célom vele, hogy felfedjem az emberek előtt, hogy ha jobban megnézzük a dolgokat, a lezajlott eseményeket, akkor Bellatrix nem is annyira gonosz, hanem a külső hatások, érzelmi csalódások, szívfacsaró élmények tették őt azzá, aki. Ennek a legfőbb okozója pedig Voldemort. Az lehet gonosz csak, akinek nincs szíve, mert az nem tudja, mi a jó. És sokan azt mondják, hogy Bellatrix a női Voldemort, amivel én nem értek egyet, és leginkább ezeknek az embereknek szerettem volna valamelyest felnyitni a szemét. Remélem, mire véget ér a sztori maga, sikerülni is fog
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése